BO FabArms: STF-12 Springer
Kezdőként nem voltam nagy shotgun kedvelő, de ez az idővel nagyon sokat változott. Különösen a csak épületes játékok esetén. Ahogy eltelt az idő és a rutin halmozódott, a shotgun használat egyre inkább vált rutinná és egyben kihívássá. Rájöttem, hogy iszonyat nagyokat lehet vele játszani pisztolyos és karabélyos környezetben is. Mikor megláttam, hogy a BO kiadja a FabArms STF-et nagyon boldog voltam. Egy kompakt, jól szerelhető, kényelmes és brutálisan jól felszerelt replikát kapnánk vele. Egy akció során szépen be is vásároltam belőle, de nem a gázos és nem is a CO2-es verziót vettem, hanem a legolcsóbb rugósat. Ezen belül is a fix tusos, szürke festésű, átlagos méretű csővel szerelt verzió került hozzám.
A replika licensz birtokában gyártják. A pletykák szerint a VFC rakja össze, de a Double Eagle/Golden Eagle belseje van benne (springer / gázos). Ebből szerintem a VFC-ből kapcsolatos állítás kacsa. Ezt onnan gondolomm, hogy a doboz kézhez vétele során a doboz anyaga, a doboz grafika minősége és a használt belső szigetelés milyensége egyértelműen a Double Eagle-re emlékeztett. Egyébként a doboz gyönyörű, a csomagolás igényes és alapos. Kicsit szegényes a beltartalom, gyorstöltő és legalja/gagyi szíj került a dobozba. Érdekesség, hogy az első irányzék leszerelve került a dobozba.
A replika távolról nézve nagyon látványos és szép, közelről már vannak érdekes észrevételek. Az első, hogy a szürke szín festés eredménye. A részleteknél megfolyt, főleg a feliratok mentén. Ráadásul a festés gyorsan kopik. A feliratok száma meglepően magas és részletes, látványos. Egyedi sorozatszámot is kaptunk. A fegyver további részei feketék, ebből is kétféle van. Az egyik fele gumibevonatos, picit szürkés árnyalatú emiatt; míg a másik fele natúr fekete.
Tele van a fegyver olyan részletekkel, amik picit rondák és kiábrándítóak. Ilyen a fojtást helyén tartó csavarok, a feltűnően kicsi súly, a recsegő fegyver és az igénytelen (olcsó hatású) festés.
Kézbevéve nekem ez a shotgun egyáltalán nem tűnt masszívnak és tartósnak, meglepően könnyű súlya picit bizarrá is tette. Viszont az idáig tesztelt shotgunok között az STF-12 kifejezetten kényelmesnek tűnt. Az, hogy az előagyszánt szerelékkel van felszerelve, rögtön hozza a markolat elhelyezés lehetőségét. Így olyan markolatot és oda tudok helyezni, ahol kényelmesen tudom a shotgun fogni és "pumpálni" is. Ezzel az opcióval jóformán megvett kilóra. Mellé jött az, hogy a tusa is nagyon kényelmes, hossza is tökéletes volt nekem. Sajnos a tusa hossza nem variálható, illetve nem is hajtható be - de ne legyünk telhetetlenek. A tusán lévő szíjakasztó nagyon picike keretként került kidolgozásra. Közvetlenül ide akasztani bármit is eléggé nehézkes, így kulcskarika és egyéb trükkök bevetése szükséges lehet. A markolat kissé bumszli és drabális, sajnos nem cserélhető - pedig milyen jó lenne.
Az irányzékok teljesen levehetőek, ráadásul nagyon jó fénygyűjtő szálat kaptak. Az irányzék itt tényleg hozzátesz az élményhez. További érdekesség, hogy a rugós verziókon a szereléksín nem levehető sajnos, míg a gázos verziók már ebből a tekintetből is jobban felszereltek - fémesebbek, jobban figyeltek a minőségre; vagyis a felső szereléksín is levehető.
A használati tapasztalat egy nagyon más élmény volt itt is. Először is, sokkal könnyebben kezelhető ez a shotgun, mint a társai. MIvel az előagyszán könnyedén felszerelhető, a kezelhetősége fokokkal javult. Viszont a szórása és lőtávja nagyon elmaradt a várakozásaimtól, ehhez képest egy DE M56-os bármely verziója fényévekkel jobb. A lőtáv még az M56-tól is jelentősen elmaradt, így a Cyma shotgunjaihoz említeni sem méltó. Nekem érzésre 10-12 méteres lőtávot hozott maximum, fix hopupja számára pedig inkább 0.20-0.23 súl felet meg - de az is eléggé rosszul van belőve a két súly közé. 0.20-szal nagyon össze-vissza lő, a 0.23 pedig már kezdett sok lenni neki. A 0.25-öt úgy lőtte ki, mintha érzésre hopup hatás se lenne - hiába egy óvatos cső és hop gumi tisztítás sem hozott érdemi előrelépést. Ehhez a tapasztalathoz hozzájött az is, hogy a gázos verziók tapasztalatai nagyon fájóak voltak a beszámolók szerint. Ez sima Golden Eagle belsőt takar, ami a picit extrázott külső ellenére is horribilis túlárazást jelent.
Nos, a rugós verzió raktárürítéses akció keretén belül még elfogadható áron volt (2022-ben 24 000 Ft), de normál áron egy DE M56 vagy egy Cyma CM.355 verzió toronymagasan jobb vétel, sajnos. Így személyes tapasztalatok alapján annak javaslom a típust, aki hardcore CQB távra szánja a használatát és valami extrásabb, egyedi megjelenésre vágyik; esetleg az ergonómia miatti jobb használhatóságot tartja fontosnak.
Szöveg: Batmause
Fényképek: Batmause
Nincs hozzászólás
A tárolt információk kényelmi funkciók miatt történnek kizárólag azonosítási és lokációs adatokból állnak.