Válasszon nyelvet

Érdekes, hogy a filmes világ annyira nem mozgatta meg különösen az airsoftosokat. Persze nem azt jelenti, hogy nem léteztek különböző "filmes őrültek", akik a costplay csodálatos világába ne léptek volna be. Viszont észrevételeim alapján a John Wick első filmjéig nem volt jellemző, hogy filmes utalásból vegyenek a játékosok nagyobb számban pisztolyokat. Eddig szigorúan animés vagy nagyobb évfordulós alkalommal jelentek meg pisztolyok az ázsiai régióban, de nálunk ez abszolút nem érződött - eddig.  Ezt a lépszerűséget lépte meg az Army és felült a hypevonatra a John Wick őrület eljövetelével - mert a film sok szempontból követendő példa lett.

Az Army eddig nem nagyon volt híres, inkább hírhedt rosszabbul sikerült pisztolyai miatt. A Glock széria előző kiadásainak rosszul sikerült mivolta miatt felemásul sikerült, a 1911-esei pedig nem nagyon voltak megbízhatóak - talán pont a 1911-et érintő gyenge tár hibájából és a gyártó gyatra anyagminősége miatt. Így az árcímkét látva enyhe félelemmel övezve, nem vettem tesztre R601-est, inkább kivártam. Utólag könnyű mondani, de sajnos igazam lett - csak a megjelenési utáni 1-2 év eltelte után hozott eredményt. Érdekes, hogy az Army ekkor már sokkal jobb minőségű pisztolyokat kezdett gyártani, ennek az R32 és az R501 a legjobb előhirnöke, de az R601 nagyon nem tartozik ezek közé. Pontosan az előzetes információk birtokában került hozzám egy ilyen példány, az ismert és általános hibák javítása érdekében - amire a pisztoly rendesen rászolgált.

A TTI (Taran Tactical Innovation) a John Wick első részében látható STI 2011 módosított változata. A TTI egy szélsőségesen sportos, vagány külsejű pisztolyt alkotott meg. Jelentősen javítottak az ergonómián, számos külső beavatkozás és alkatrész cseréjével rendesen felszeroidozták a típust. A markolat jobb fogást biztosítása érdekében módosították, a szánt könnyítették, a csövet egyedi bevonattal tették megbízhatóbbá, a tárat sokkal használhatóbbá tették egy sima tártalp cseréjével és az irányzékokat cserélték le fénygyűjtős megoldásra. Igazából egy gyári pisztolyt versenypisztolyos jellemzőkkel látták el és emögé tettek PR-reklám és egyéb húzásokat a népszerűség eléréséhez - tanítandó példa egyébként.

Az Army ennek a pisztolynak az egyik legolcsóbban vásárolható replikáját hozta létre, amely ára az első megjelenéskor ijesztően alacsony volt. Mint kiderült, ez lényegesen tapasztalható is. Habár vannak rajta olyan részletek, amelyek a legtöbb standard 2011 fölé emelhetné, de pár lényeges alkatrész (nem) minősége miatt nem léphet a tartósan használható kategóriába lényeges fejlesztések nélkül.

A külsőn látszik az olcsóság. A festés habár egységesen, mélyfekete, nem tökéletes. Számos csepp, megfolyás vagy durva szemcsés felület fedezhető fel. A lézeres gravírozások ellenben látványosak és szépek, a tokon található 2011 beütés például egy olyan részlet, amely sok konkurens és jóval drágább típusról hiányzik. Gravír csak a szánon látható, de több helyen is. A külső cső bevonatolása színben inkább bronz színű, amely a kamra körül szép, de a cső részen hullámos és kör-körös, ciklikus. Az élesre utaló kaliberjelzés szép, jól kivehető - 9x19. A tok eleje nagyon tetszik, hogy a szereléksínnél félkörösen le van kerekítve - sokkal esztétikusabb és látványosabb a pisztoly eleje, ha nem szerelünk fel lámpát. A szán marása picit durva, elnagyolt, ráadásul a minimális használat melett is a jobb oldalon, elől ütés érte a szánt - ahol láthatóan deformálódott is. Vagyis a szán anyaga olcsóbb, ami látszik is. Az irányzékok is látványosan gagyik, amelyek használhatósága csak picivel jobb egy gyári pisztolyhoz képest - feljavítással pedig lehet vele még jobb eredményt kihozni. Tipikus példája az olcsóságnak, hogy a fénygyűjtő szál az első irányzékban kb semmit sem ér. További részletek, amik az olcsóságot mutatják, hogy a tárkioldó fel van fúrva és menetelve, de már külső gomb nem került rá - pedig elfért volna. A tártölcsér megléte jó dolog, ráadásul korrekt a használhatósága is - főleg a CostaCarryhez tartozó tártalppal. Nem is részletezem tovább, mert a képek jól mutatják az összképet, amik kicsit savanyú ízt hagy maga után még az alacsony ár ellenére is.

A pisztoly műszaki tartalma is vegyes. Igazából a tipikus Army 2011 hibákat öröklte ez is, néhány további hiányossággal kiegészítve. A szánakasztó és biztosítókar csapkészlete rossz minőségű, illetve ennek a csapnak a rugója is különösen rossz. Első dolgom volt ezek cseréje és vele együttesen a szánakasztót is picit módosítottam az új csap miatt - hogy ne essen ki, de a csap tartsa erősen a stabil szánakasztó működése érdekében. A biztosítókarok puhán járnak, ráadásul a két oldali kar eléggé rosszul kapcsolódik egymáshoz. Némi ragasztó applikálásával igyekeztem a két kar egymáshoz képesti tartását javítani. Egyéb irányt a biztosítókarok szeretnék törni. Kedvenc hibája volt a korai példányoknak, hogy a kakas túlzottan vékonyra sikerült és eléggé hamar, könnyen eltört. Jelen pisztoly is emiatt érkezett hozzám, amelybe egy másik Army 1911 kakasát kapta meg. A hiba olyannyira rendszeres volt, hogy azóta is mindig található típusazonos kakas a TaiwanGun kínálatában - még a későbbi javított, megerősített kakas megléte ellenére is. A szán belseje is eléggé alapnak mondható, vagy inkább attól rosszabbnak. A nózi gagyi műanyag, általában sorjás és tele van kenve szilikonzsírral. Ezen a példányos is, ahogy nagyon sok továbbin a dugattyúfej azonnal cserés volt - kb semmit nem tömített. A nózi rugó eleve rövidebb, mint lennie kellene - így ezt is rögtön cserélni kell. A dugattyúház a szánban eléggé lötyögős. A kakasrugó véleményem szerint erős és tartós, talán még jóval erősebb is mint lennie kellene. A laprugó különösen erős, ami számomra inkább előny - mert a disconnectort jól nyomja. Ellenben a laprugót be kellett állítani, össze-vissza volt hajlítgatva. Az ütőszeg-retesz túlzottan kilógott, amelyet le kellett kerekíteni - nehogy a szán a rámért ütés miatt eltörje. A disconnector nem mozgott megfelelően a túl sűrű és sok szilikonzsír miatt. A markolatot rögzítő csavart teljesen elbarmolva tették be a szerelés során - kivenni sem volt egyszerű, azonnal cserélni kellett ezt is. A rugóvezető kétrészes típus, némi menetragasztó miatt elsőre picit nehéz volt oldani. A rajta lévő rugó érzésre pont gyenge, lomha és határozatlan működést ad a pisztolynak. A hopup kompletten javítandó volt. Egyrészt a lenyomó lemez anyagában gyenge volt, cseréltem. A belső cső minősége eléggé gyatra volt - bontásból olcsón tudtam cserélni némileg jobbra. A hop gumi egyenesen borzalmas minőségű, tele szilikonolajjal és zsírral. Lenyomó ereje eleve kevesebb volt, mivel a lenyomólemez a felületébe enyhén belevágott puhasága miatt - így a lenyomóerőből eleve veszített a gazdája. Az állítótárcsa először túl laza volt, másodjára pedig a lemez sorjássága miatt akadozott is a beállítás során. Király részlet, hogy a külső cső eleve menetes, így tracert feltenni könnyedén lehetséges. Fura, hogy a külső cső alatt peremes szánvezető persely van, ami inkább 1911-szerű megoldás, mint a 2011-es vaskos kissé bumszlibb, erősebb példányát kapta volna.

A tár sem volt tökéletes. Először is telibe eresztett, amelyet o-gyűrű csere után sikerült javítani. A képeken jól látható, hogy a tártest és a tömítőtömb illesztése azért nem a legjobb ezek után se. A tártalp fém, lézergravírozással ellátott darab. Szerintem a hagyományos műanyag tártalpok jobbak, használhatóbbak. A fém tártalp a TTI egyik védjegye, ráadásul a TTI inkább látványosabb és stricisebb színben szokta szerelni a fegyvereit - kék vagy piros színben. Valószínűleg pont a film miatt került be fekete, mert jobban illik az összképbe a színesebb társaival szemben. Ami hatalmas fekete pont, hogy a tárajak eleve repedt volt az azt rögzítő csap mentén - tipikus összeszerelési hiba, illetve a gázkiömlő gumi az Army esetén picit túlméretes és magas. 

A számos apróbb és nagyobb javítás után a pisztoly már eléggé kielégítő működést ért el, de valahogy nekem érzésre ezek után sem lett nagyon szimpatikusabb. Egészen stabil csőtorkolati sebességet hozott magával, a hopup is megtáltosodott miután alig maradt valami a gyári állapotából. A dugattyúház komplett javítása is egy stabil, fokozatos teljesítményt hozott. A tár megadja a 2011 alap használhatóságát itt is, hatalmas a BB és gáz kapacitása is. 

Összességében az Army R601-esét nem tartom sokra. A mai napig azt gondolom róla, hogy egy olcsóbb, rajongói darab. Játékra csak komolyabb fejlesztések után lesz alkalmas, ami simán a pisztoly árát mégegyszer megkövetelheti. Szerintem, aki 2011-re vágyik inkább vegyen valami mást, mint egy R601-est. Esetleg más márkától vásároljon. Egy sportosabb GE 2011 fényévekkel jobb hasonló áron, egy KJ akciósan pedig olcsóbb is az R601-hez képest. Esetleg házon belül is vannak jobb típusok- R501 és az R6xx széria más tagjait, vagy ezek T8 általi fejlesztett verziói.

Szöveg: Batmause
Fényképek: Batmause

Nincs hozzászólás

Az oldal üzemeltetése céljából információkat tárolunk a felhasználókról sütik formájában.

A tárolt információk kényelmi funkciók miatt történnek kizárólag azonosítási és lokációs adatokból állnak.

Privacy Policy